Az előadóülés ideje és helye

2022. november 16., 14.00-17.00

Természettudományi Kutatóközpont

1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 2.

Az esemény hibrid formában kerül megrendezésre, az online csatlakozáshoz a Zoom link:

https://us06web.zoom.us/j/84239438505?pwd=M1lWMkRNMndCdFdlY3puZSt4RlZKQT09

Meeting ID: 842 3943 8505 Passcode: 734324

A szimpózium előreláthatólag a TTK Facebook oldalán élőben is követhető lesz: https://www.facebook.com/ttkbudapest

Mit hall egy csecsemő? Miért más egy idős személy emlékezete? Mit tehetünk az öregkori szellemi hanyatlás megelőzésére? Hogyan dolgozzuk fel az érzelmeket? Mit látunk meg azokból az ingerekből, amikre nem figyelünk oda? Helyreállítható-e a vakok látása? Hogyan lehetséges egyénre szabott terápiákat kialakítani a neurológiai betegségekre? Segíthetnek-e nekünk a kutyák az autizmus megértésében? Számos olyan kérdés, ami sokunkat izgat. A szimpózium keretén belül a Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet szenior kutatói bemutatják, hogyan lehet tudományosan vizsgálni ezeket a kérdéseket, és mik a tudomány jelenlegi válaszai rájuk.

Program

14.00-14.05: Bevezető

14.05-14.25: Mielőtt beszélni kezdünk – újszülött csecsemők kommunikációt megalapozó hallási képességei

Winkler István, DSc

A kommunikáció, benne a beszéd elsajátításának megalapozása a korai csecsemőkor egyik legfontosabb feladata. Az előadásban a kommunikációt megalapozó hallási képességeket foglaljuk össze röviden, különösen tekintettel a beszédelsajátításra.

14.25-14.45: Amit az ADHD-ról feltétlenül tudni kell

Bunford Nóra, PhD

Az előadás célja a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral kapcsolatos mítoszok, tévhitek eloszlatása, illetve az ADHD-ra irányuló legfrissebb kutatási eredménye(in)k bemutatása.

Az előadás megválaszolja, például, hogy értelmezhető, helyes-e ma az ADD kifejezés? Mit tudunk az ADHD kialakulásáról, okairól? Az ADHD egy motivációs probléma? Vagyis az ADHD-val érintettek egyszerűen nem akarnak eléggé (nyugodtan ülni, jobban figyelni stb.)? Mit tudunk az ADHD életkor szerinti és nemenkénti megjelenéséről?

Az ADHD negatív következményeinek kognitív, neuropszichológiai rizikótényezői és maguk a negatív következmények törvényszerűen minden ADHD-val érintett egyénre igazak? Illetve ezek törvényszerűen minden ADHD-val nem érintett egyénre nem igazak?

14.45-15.05: A kutya mint az autizmus egy lehetséges transzlációs modellje – egy hosszú út első lépései

Topál József, DSc

Betekinthetnek azokba a kutatásainkba, amelyek alapvető célja, hogy a humán autizmus spektrumzavar állati modellekkel való vizsgálatának újfajta megközelítését dolgozzuk ki. Vizsgálataink alapfeltételezése, hogy a kutya sajátos evolúciós története miatt jó transzlációs értékkel bíró modell lehet az autizmus kutatásában. Azok a viselkedési párhuzamok ugyanis, amelyek a kutya és ember között megfigyelhetők, egyedülállóan alkalmassá teszik ezt a fajt arra, hogy rajta keresztül jobban megérthessük az autizmus neurokognitív hátterét.

15.05-15.25: A képességalapú érzelmi intelligencia hatása a narratív konstrukcióra

Pólya Tibor, PhD

A képességalapú érzelmi intelligencia mérésének egyik jelentős hiányossága, hogy a rendelkezésre álló eljárások azt mérik fel, hogy a személyek hogyan dolgozzák fel a más személyekre vonatkozó érzelmi információt és így nem alkalmasak annak mérésére, hogy a személy hogyan dolgozza fel a saját magával kapcsolatos érzelmi információt. Az előadás azon kutatások eredményeit tekinti át, amelyek megalapozzák azt a megközelítést, amely az érzelmi epizódokról beszámoló történetek narratív konstrukciójának elemzésével méri fel a személlyel kapcsolatos érzelmi információk feldolgozását.

15.25-15.40: SZÜNET

15.40-16.00: A megismerési folyamatok változása az öregedés során

Gaál Zsófia Anna, PhD

Sokak félelme, hogy az öregedéssel romlani fognak kognitív képességeik, amik közül talán a legnagyobb hatással a mindennapi működésre az emlékezet romlása áll. De tényleg változik-e minden kognitív funkció, ahogy öregszünk? És vajon, ha ugyanúgy teljesítünk 70 évesen is, mint egy fiatal, az azt jelenti, hogy továbbra is ugyanúgy működik az agyunk? Ha rosszabbul teljesítünk, tudunk-e tenni valamit ez ellen?

Az előadás bemutatja, milyen változások történnek az agyban az öregedés során, miben különböznek a fiatalok és az idősek figyelmi, emlékezeti folyamatai, és milyen lehetőségeink vannak ezeknek a különbségeknek a csökkentésére.

16.00-16.20: A látás rejtett intelligenciája

Czigler István, DSc

Mint mindennapos tapasztalatunk és laboratóriumi kísérletek sokasága mutatja, annak ellenére, hogy élményeinkben a világ részletesen, színesen, három dimenzióban jelenik meg, még jelentős változásokat sem veszünk észre, ha azokra nem irányul a figyelem fókusza (változási vakság). Ugyanakkor az agyi aktivitás mérése megmutatja egy olyan, nem tudatos rendszer működését, mely élményeinknél érzékenyebben reagál változásokra. Az érzékenység akkor alakul ki, ha sorozatos információfelvételek alapján mód van olyan modellek kialakulására, melyek előrejelezhetik a beérkező ingerek várható együttesét. Amennyiben a beérkező ingerek (események) e modelleknek nem felelnek meg, viszonylag egyszerű humán elektrofiziológiai kísérletekben is regisztrálhatjuk a modellektől való eltérés elektromos jeleit. E módszerrel lehetőség van arra, hogy kimutassuk, milyen változásokra érzékeny az automatikusan működő emlékezeti rendszer.  Az eredmények szerint ilyenkor egy “primitív intelligencia” működik, mely nem csupán elemi vizuális tulajdonságokra (szín, mozgásirány stb.) reagál, hanem ezek együtteseire, észlelési kategóriákra (pl. szimmetria) sőt, olyan összetettebb jelenségekre is, mint az arcokon megjelenő érzelmek, vagy a sorozatosan megjelenő képen bemutatott személyek életkora, neme. Az emlékezetnek e nem tudatos rendszere az események egymás utáni megjelenésének szabályszerűségeit is tárolja, így amikor két rendszeresen egymást követő esemény helyett az elsőt egy eltérő követi. A látás e működése hasonló a hallás esetében jól ismert nem tudatos emlékezet rendszeréhez.

16.20-16.40: A látás visszaállítása a látókéregben

Hillier Dániel, PhD

A szem-agy kapcsolat elvesztése miatt fellépő vakságot okozó betegségek világszerte közel 200 millió embert érintenek. A látókéreg elektromos stimulációja képes a látás visszaállítására, azonban a módszer hatékonysága, felbontóképessége és hosszú távú terápiás alkalmazhatósága korlátozott. Ezért egy genetikailag célzott, sejttípus-specifikus, nagy felbontású optikai implantátumon alapuló látás-visszaállítási stratégiát dolgozunk ki. Preklinikai kísérletekben az optogenetikai mesterséges látás tér-időbeli felbontását agyi aktivitás rögzítésével és viselkedési szinten jellemezzük. Kutatásunk célja, hogy nagyfelbontású optikai agy-gép interfész által a látás élményét visszaadjuk vak betegek számára.

16.40-17.00: Emberi agyszövet tenyésztése, genetikai módosítása és felhasználása a gyógyításban

Wittner Lucia, PhD

A neurológiai betegségek gyógyításához elengedhetetlen új terápiák fejlesztése és tesztelése. Csoportunk egy új, emberi agyszövetet alkalmazó tesztrendszert fejleszt, mellyel lehetővé válik az egyénre szabott biológiai terápiák tesztelése. Ehhez agyi műtétre kerülő páciensek agykérgi mintáit egy speciális tenyésztési technika segítségével életben tartjuk akár több hétig is. Ez lehetőséget ad ahhoz, hogy genetikailag módosítsuk egyes, jól meghatározott idegsejtek csoportjait. A vírusokkal bevitt gének segítségével a sejtek fényérzékeny receptorokat fejeznek ki, mely segítségével specifikusan változtatható az adott sejtek aktivitása. Ezáltal lehetővé válik, hogy a jövőben genetikai módosításon alapuló egyéni terápiákat fejlesszünk ki egyes betegségek gyógyítására, mint pl. epilepszia, Parkinson-kór. A csoportunk által fejlesztett tenyésztett emberi agyszövet jó modell lesz a különböző vírusok és az általuk bevitt genetikai anyagok tesztelésére.

Kapcsolat

Rádosi Alexandra (radosi.alexandra@ttk.hu; +36 1 3826 820)