Nagy érdeklődés jellemezte a Budapesten megrendezésre kerülő Molecular Frontiers Szimpóziumot, amelyen három Nobel-díjas tudós is előadást tartott.

Közel ezer fiatal diák és kutató részvételével zajlott az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpont, valamint a Svéd Királyi Akadémia közös szervezésében megvalósuló két napos Molecular Frontiers / MedInProt Szimpózium, szeptember 14-15-én.

A Molecular Frontiers nemzetközi, nonprofit szervezet szimpóziumainak célja, hogy felhívja a figyelmet a molekuláris tudományok jelentőségére, s egyben ösztönözze a fiatalok körében a kémia, biológia és orvostudományok iránti érdeklődést, a molekuláris „világlátást”. Az esemény világszínvonalú tudományos előadásokat ötvözött olyan interaktív „szórakoztató” programelemekkel, mint a 300 résztvevős fehérjeépítés, a közös poszterkészítés, tudós-diák találkozó és kötetlen beszélgetés, valamint egy közös fehérje-lufilánc összefűzése majd szélnek eresztése.

Stockholm, Göteborg, Tokió és Korea után most a Budapesten megrendezésre került esemény fő szervezői Perczel András, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzora, Beke-Somfai Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpont kutatócsoport-vezetője és Bengt Nordén, a Molecular Frontiers alapítója és elnöke, a Chalmers Műszaki Egyetem professzora voltak. Az eseményen több, mint 960 regisztrált résztvevő volt jelen, beleértve körülbelül 300, Erdélyből, Felvidékről és Kárpátaljáról is érkező, összesen több, mint 40 középiskolát képviselő fiatal gimnazistát.

A rangos esemény központi témája a fehérjetudományok, ennek gyógyszerésztudományi vetülete volt. Hallottunk előadást szabályozó kulcsfehérjékről, az öregedés folyamatában szerephez jutó fehérjék változásairól, és új gyógyszercélpontok megnevezésének részleteiről. A tíz előadásból álló szimpóziumon az érdeklődők három Nobel-díjas tudós okfejtését is hallgathatták: Kurt Wüthrich (kémia 2002) a bio- és fehérje NMR-ről, Arieh Warshel (kémia, 2013) a fehérje tervezésről, míg Tim Hunt (orvostudomány 2001) a sejtosztódást szabályzó fehérjékről tartott érdekfeszítő előadást.

Az esemény megnyitója alkalmából Szalay Péter elméleti kémikus, az ELTE rektorhelyettese, Lovász László világhírű matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Pálinkás József atomfizikus, az NKFIH elnöke és Sarkadi Livia élelmiszer kémikus, a Magyar Kémikusok Egyesületének elnöke köszöntötte a hallgatókat, osztotta meg szűkebb szakterülete és a molekula-tudományok kapcsolatáról gondolatait.

Az első nap délelőtt a Nobel-díjas svájci kémikus-biofizikus Kurt Wüthrich (ETH Zürich Intézet, Scripps Intézet, SanghaiTech iHuman Intézet), a Nobel-díjas Arieh Warshel (izraeli-amerikai biokémikus, biofizikus Dél-Kaliforniai Egyetem kémia és biokémia professzora), a fehérje alapú gyógyszertervezés egyik kiemelkedő amerikai kémikusa, William F. DeGrado (Kaliforniai Egyetem Gyógyszerészeti Kémia Tanszékének professzora, az Amerikai Tudományos Akadémia tagja), az elbűvölő bioszervetlen kémikus Harry Gray (Kaliforniai Műszaki Egyetem, (Caltech USA)) és a biofizikára specializálódott kémikus Pernilla Wittung Stafshede (a göteburgi Chalmers Műszaki Egyetem kémiai biológia professzora) tartottak közérthető és ezért lebilincselő előadásokat. A nap második felében a diákok és doktoranduszok kötetlenül beszélgethettek az előadókkal, tudományos fejtörőkön vettek rész, közösen építtek egy közel 10 000 atomból álló fehérje aggregátumot, míg az egyetemi hallgatóknak és doktoranduszoknak lehetőségük volt kerekasztal beszélgetések alkalmával külön is találkozni az összes nagyhírű előadóval.

A második napon az orvosi Nobel-díjjal kitüntetett Tim Hunt brit biokémikus, Reiko Kuroda japán kiroptikus és térszerkezetkutató (Tokiói Tudományegyetem Élettudományi Tanszékének, illetve Tudományos és Technológiai Intézetének professzora), a kiemelkedő növénybiológus és fehérjekémikus Kondorosi Éva, a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának kutatóprofesszora, a sodró erejű krisztallográfus Wayne A. Hendrickson amerikai biofizikus (Columbia-i Egyetem Biofizika és Biokémia Tanszékének professzora), valamint a fehérje aggregáció világhírű szaktekintélye Christopher Dobson brit kémikus (Cambridge-i Egyetem kémia és szerkezeti biológia professzora) tartottak nagyívű előadásokat.

A két napos rendezvény panelbeszélgetését követően, az ünnepélyes díjátadó után a diákok egy rendezetelen, azaz nagyon is „mozgékony” téralkatú növényi stressszfehérje mintegy 200 aminosavát szimbolizáló, héliummal töltött luftballonból felépülő folyondárt eresztettek fel az „Égbe”. A két nap szárnyalása valós és képletes volt egyszerre, aki eljött bizonyosan nem felejti el egyhamar ezt az élményt!