Idén 30 programmal várunk a szeptember 24-én és 25-én megrendezésre kerülő Kutatók Éjszakája rendezvénysorozaton.

A programok között lesznek személyes jelenléttel látogatható, online és hibrid események is.

Itt a helyed, ha tudni szeretnéd…

  • vajon mi igaz és mi nem a koronavírusos információk tengerében,
  • mi mindenre jó a mesterséges intelligencia,
  • hogyan ébreszt fel az agyad az alvásból,
  • mi mindenre használhatjuk a polimereket,
  • hol tart ma a rákkutatás,
  • mi történik az agyadban, miközben játszol,
  • hogyan lehet felépíteni egy üzemanyagcellát,
  • mi köze a csikóhalnak az emlékeinkhez.

Valamennyi személyes jelenléttel meghirdetett eseményünk látogatása védettségi igazolványhoz kötött.

További részletek, időpontok és regisztráció a Kutatók Éjszakája központi weboldalán: https://kutatokejszakaja.hu/

Programlista

Mérsékelhető a klímaváltozás?

A globális éghajlatváltozás napjaink legjelentősebb környezetvédelmi és társadalmi problémája. Az előadás során az üvegházhatású gázok képződésének és azok csökkentésének a lehetőségeit mutatjuk be, megpróbálunk továbbá fényt deríteni arra, hogy vajon a tudomány vagy a társadalmi szemléletváltozás jelenthet-e megoldást a probléma kezelésére. A kutatók éjszakája programsorozat keretében bemutatjuk az ELKH Természettudományi Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézetében működő Zöldkémia Kutatócsoport kutatási tevékenységeit a karbonsemleges kémiai eljárások és a bio-növényvédőszerek fejlesztésétől a biológiailag lebomló műanyagok előállításáig.

Építsünk üzemanyagcellát!

Nem kell hozzá más, mint két szénpapír, rajtuk a katalizátor, köztük a protoncserélő membrán, körülöttük a távtartók. Mindez legyen beszorítva két lemez közé, amelyeknek a felületén gázcsatornák vannak, ráadásul még elektromosan vezetnek is! Ezek mögé mindkét oldalra jön egy-egy áramszedő, hogy a termelődő áramot hasznosítani tudjuk. Ezt az egészet két vastag alumínium lap, néhány csavar és egy nyomatékkulcs segítségével összehúzzuk, és kész is van! …Igen, egy üzemanyagcella valóban ezekből az alkatrészekből áll, és tényleg így kell összerakni, de azért ez nem ennyire egyszerű. Ahhoz, hogy pontos képet kapjunk a folyamatról és magáról a celláról, sok kérdés van, amit meg kellene válaszolni: Mi az üzemanyagcella működési elve? Vízbontás, csak visszafelé – ebben mi a jó? Hogyan néz ki egy üzemanyagcella a valóságban? Mi az egyes alkatrészek szerepe? Az alkatrészek hogyan illeszkednek egymáshoz, milyen anyagból készülnek és miért? Mi az a katalizátor? Mi a membránelektród együttes, és miért az a cella legfontosabb része? Hogyan kapcsolható az üzemanyagcella mérőberendezéshez? Mit lehet mérni egy üzemanyagcellán, és a kapott eredményekből mit tudhatunk meg? Milyen az, amikor az üzemanyagcellákat kötegbe építjük? Laborbemutatónk során mindezekre választ kaphatunk, bepillanthatunk továbbá magának a kutatásnak a folyamatába, amely során egy katalizátor mintát üzemanyagcellában vizsgálunk. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

El (poli)mer-sz jönni?

Tudod, hogy mi a közös a selyemben, a hajban, a DNS-ben, a gumikacsában és benned? Na és gondolkodtál már azon, hogy mi mindennel foglalkozik (és min bosszankodik) egy polimer kutató? Ha érdekelnek ezek a kérdések, ott a helyed a laboratóriumi bemutatónkon, ahol egy kis ízelítőt kaphatsz az általunk használt anyagokról és berendezésekről! Valamint további látványos kísérletek keretein belül megtapasztalhatod világunk sokszínűségét.

Neuropszichológiai tesztek a gyakorlatban sajátélménnyel

A neuropszichológiai tesztek segítenek megérteni, főleg agysérülés és stroke esetén, hogy pontosan milyen kognitív következmények jelennek meg az adott egyén esetében. Ezek segítségével felmérhetjük a kialakult deficiteket, ugyanakkor az épen maradt tényezőket is, valamint, hogy milyen területek szorulnak rehabilitációra. A program során bemutatunk néhány itthon, és nemzetközileg is használt tesztet, valamint lehetőség lesz azok kipróbálására is.

Kontextus és téri figyelem

A minket körülvevő környezetben rengeteg inger verseng a figyelmünkért. Mégis hogyan választjuk ki pillanatok alatt közülük azt, ami fontos lehet számunkra? Bizonyos ingerek “kiugranak” a környezetükből pl. a színükkel (ilyenek a közlekedési lámpák fényei), más esetekben viszont a kontextus, a tárgyak elrendezése irányíthatja a figyelmünket és segíti a felismerést (pl. az úttesten inkább számítunk egy autóra, mint egy zongorára). A videóban bemutatjuk, a kísérleti pszichológia hogyan vizsgálja ezt a kérdéskört, illetve milyen agyi jelek kísérik ezeket a figyelmi folyamatokat.

Mi történik az agyunkban, amikor kreatívak vagyunk?

A kreativitás az emberi civilizáció fejlődésében és a mindennapi életünkben is kulcsszerepet tölt be. Ehhez képest arra a kérdésre, hogy milyen tényezők és agyi folyamatok állnak ennek a képességnek a hátterében, még csak nagyon homályos válaszai vannak az idegtudománynak. Ez főként a kreativitást mérő tesztek és a kreatív folyamat során az agyat vizsgáló módszerek korlátaiból adódik, illetve magából a kérdésből, hogy mit is tekintünk kreativitásnak. Ebben a videóban bemutatjuk, hogy az eddigi kutatások milyen fontos szempontokat és összefüggéseket találtak a kreativitás kognitív és neurális hátterét illetően, valamint, hogy kutatócsoportunk milyen kísérleti elrendezésekkel próbálja megközelíteni és felderíteni ezt a kérdést.

A COVID-19 vírus kognitív hatásai

A COVID fertőzés során tapasztalt neurológiai tünetek (pl. szaglásvesztés) nagyfokú idegrendszeri érintettségre utalnak, melyek gyakran a gyógyulás után is hosszútávú maradványtüneteket eredményeznek, többek között a kognitív folyamatok romlását. A vírusból felépült betegeknél rosszabb teljesítményt figyeltek meg a munkamemória, a figyelem és a feldolgozási sebesség területén is. A központi idegrendszeri hatások tehát a gyógyulás után is befolyásolhatják az életminőséget. Videónkban bemutatjuk, mit tudunk jelenleg a covid kognitív hatásairól, és hogyan tudjuk vizsgálni ezeket a folyamatokat.

Polimerek az eldobható műanyagokon túl – Betekintés aktuális polimerkémiai kutatásokba

A polimerek kapcsán sokak számára leginkább a belőlük készülő tömegműanyagok jutnak eszükbe, de a polimerek ennél jóval sokszínűbbek és sokoldalúbbak. A laborbemutató során bepillantást engedünk a polimerekkel kapcsolatos legfrissebb, legizgalmasabb kutatásokba, amely minden kételkedőt meggyőz ezeknek az óriásmolekuláknak a hasznosságáról. Legyen szó orvostudományról, energiatermelésről vagy környezetvédelemről, polimerek nélkül elképzelhetetlen a modern kutatás!

Agyszeletelés virtuális késsel

A Mágneses Rezonanciás Képalkotás (MRI) a XXI. századi orvosi képalkotás egy úttörő technikája. A Természettudományi Kutatóközpontban 2014-ben került telepítésre egy dedikáltan kutatási célú MRI-készülék. Az Agyi Képalkotó Központ kognitív idegtudományi kutatások mellett az MRI-méréstechnika fejlesztésével is foglalkozik. Az MRI-felvételek egyik innovatív felhasználása a gépi tanulással történő képfeldolgozás, mely szintén részét képezi az Agyi Képalkotó Központ kutatási profiljának. A laborlátogatás során az érdeklődők rövid betekintést nyerhetnek az MRI működési elvébe, valamint működés közben is megfigyelhetik az MRI-készüléket.

Mesterséges intelligencia: fikció vs. valóság

A mesterséges intelligencia egyre gyakoribb alkotóeleme napjaink filmjeinek, sorozatainak és videójátékainak, de felmerülhet bennünk a kérdés: hitelesek ezek az ábrázolások? Hol húzódik a határ a science fiction és a valóság között? Mire képes a mai technológia? Gyertek el az előadásunkra, hogy választ kaphassatok ezekre a kérdésekre!

Egerek lábujjhegyen – meszesedéssel járó ritka betegségek kutatása

Hogyan keletkezik a szervezetünkben a csontjaink és fogaink keménységét adó mész? Miért meszesek ezek a szövetek, és mi védi a meszesedéstől a testünk többi részét? Mi történik, ha ez a védelem sérül? És főként: hogy kerülnek a képbe a lábujjhegyen járó egerek? Az érdeklődőket kísérletezési és egér simogatási lehetőség várja.

Kutatók kontra konteók – Mi igaz és mi nem a koronavírusos információk tengerében?

Minden, amit a koronavírusról tudni akartál, de nem volt kitől megkérdezni! Laborból szabadult ki a vírus? Hogy tesztel a PCR? Mitől lesz mutáns egy vírus? Hová lesz a tüskefehérje, ha beoltanak? Mit csinál a termékenységgel a védőoltás? Faggasd ki a kutatókat a Természettudományi Kutatóközpontban! Hallottál egy vad elméletet, amiben lehet valami? Sokszor van is, csak a levont következtetések nem mindig jók. Járjunk utána közösen, hogy mi igaz belőle, és mi nem!

Rákkutatás, rákgyógyítás – Hol vagyunk és merre tartunk?

Miként alakulnak ki a rosszindulatú daganatok? Meg lehet-e előzni a rákos betegségeket? A rák tényleg civilizációs betegség vagy már korábban is jelen volt a bolygón? Mi jellemző egy daganat sejtre? Miben más, mint egy egészséges sejt? Miért nehéz meggyógyítani a tumorokat és miért jelennek meg néha újra akár hónapokkal, évekkel, évtizedekkel a sikeresnek tűnő kezdeti terápia után? Milyen kezelési lehetőségeink vannak ma egy agresszív daganattal szemben? Merre tart a rákkutatás? Milyen új stratégiákon dolgoznak a kutatók? Dr. Füredi András rákkutató eddigi pályafutása alatt új állatmodellek és rákellenes szerek fejlesztésével foglalkozott, jelenleg pedig olyan merőben új megközelítéseken dolgozik, amik segíthetnek megérteni és elpusztítani a rosszindulatú tumorokat. Interaktív előadásában megpróbál választ adni néhány sokakat érdeklő kérdésre és kísérletet tesz arra, hogy közérthetően mutassa be az egyik legfélelmetesebb betegséget, a rákot.

Pszichológiai trauma és poszttraumatikus pszichopatológia kutyákban

Nem véletlenül lett nagyon gyorsan nagyon népszerű a kutyaviselkedéskutatás – mint kiderült az elmúlt évek során, speciális kognitív képességek birtokában van ez a genetikailag nem túl közeli rokonunk. Ún. pszichológiai konvergencia figyelhető meg a kutya és az ember között. Ebben az előadásban leginkább az evolúciósan igen távolra nyúló félelemmel, pszichológiai traumával foglalkozunk, különös tekintettel az interspecifikus pszichopatológiai hasonlóságokra, különbségekre.

Legyél te is kutyajólléti nagykövet!

Interaktív előadásunkon beszélgetünk a kutyák szuperképességeiről, érzelmeikről, és arról, hogyan tudsz segíteni egy ijedt kutyusnak tudományos alapon, kedvességgel. Az előadáson több kutyussal is megismerkedhetsz, és neked is készülünk egy kis szórakozással! Gyere el, és legyél te is kutyajólléti nagykövet!

Érzelemszabályozás az MRI-ben: az fMRI neurofeedback

Mit szoktál csinálni, amikor rosszul érzed magad? Hogyan reagálsz az érzelmileg megterhelő eseményekre? Egyesek futással vezetik le a feszültséget, mások a barátaikkal szeretnek beszélgetni. Ahány ember, és amennyi szituáció, annyiféle lehetséges megoldást képzelhetünk el. Azt bizonyára sokan tudjátok, hogy az MRI-t az orvosi diagnosztikában széles körben használják, emellett azonban az idegtudományi kutatások egyik közkedvelt módszere is. Egy aránylag új alkalmazási területe a funkcionális MRI-nek a neurofeedback, mely során a résztvevők megtanulják, miként befolyásolhatják akaratlagosan saját agyműködésüket. Ebben az előadásban az fMRI alapú neurofeedback módszerével fogunk megismerkedni, és megnézzük, miként hasznosítható az érzelemszabályozásban, valamint mely agyterületek függenek össze leginkább az érzelmeinkkel.

A ritmusészlelés alapjai

A ritmus körbevesz minket legyen szó beszédről vagy zenéről és az együtt-cselekvés lehetőségét teremti meg. Hogyan alakult ki ez a képesség a törzsfejlődés során, és hogyan lehetséges, hogy néhány közeli rokonunkkal nem osztozunk benne, míg más távolabbi fajokkal igen. Hogyan fejlődik csecsemőkortól a ritmusészlelés? Hogyan észleljük a ritmust egy (virtuális) csoportban? Egyáltalán hogyan kutathatóak ezek a jelenségek? Videónk a kutatócsoport eredményeire alapozva próbálja megválaszolni ezeket a kérdéseket.

Hogyan ébreszt fel minket az agyunk az alvásból? (Az alvás kettős thalamo-frontális hálózata)

Hogyan ébreszt fel bennünket az agy? Mi történik ilyenkor a központi idegrendszerben? Hogy vizsgálható ez egérmodell segítségével? Hogyan is vesz ebben részt a thalamo-frontális pályarendszer? Homogén a pálya? Mindezen kérdésekre próbálok választ adni az előadás folyamán.

Fény az agykutatásban: Idegsejthálózatok szerepe a viselkedés-szabályozásban

Fénnyel történő agyi stimulálás, más szóval az optogenetika, új lehetőségeket teremt az agyunkat alkotó idegsejtek, és az általuk létrehozott agypályák pontos funkciójának megismeréséhez, megértéséhez.

Érzelemlabor

Mi az érzelemszabályozás? Milyen módjai, technikái vannak az érzelemszabályozásnak? Ezen kérdések megválaszolására gyakorlati példákat hozunk és azok kipróbálására lehetőséget adunk. A részvétel regisztrációhoz kötött, de amennyiben nem sikerült regisztrálni bár érdekli a program, nézzen be hozzánk nyugodtan!

Mit árul el agyunk? – Útikalauz érzelmeink világához

Ismeretterjesztő céllal készült online kvíz a serdülőkori agyfejlődésről, érzelemszabályozásról, valamint az érzelmeink világáról általánosságban.

Mit árul el a személyiségünkről az agyunk, miközben játszunk? – EEG demonstráció

Mi történik az agyunkban, miközben játszunk? Az EEG-vel – avagy elektroenkefalográffal – közvetlen betekintést nyerhetünk az agytevékenységbe, az agyhullámok regisztrálásával. Kísérletünkben egyszerű számítógépes játékokkal vizsgáljuk azt, hogy hogyan reagál az agy arra, ha nyerünk, vagy ha vesztünk és ez milyen összefüggésben van a személyiségünkkel és a mentális egészségünkkel. Ha szeretnéd élőben megnézni, vagy akár kipróbálni, hogy milyen egy ilyen vizsgálat, akkor vegyél részt az EEG mérés demonstrációnkban, és tudj meg többet az agyadról!

Agyhullámok és izomaktivitás érzékelése száraz elektródákkal

Villogással kiváltott agyi válaszok és kézmozgások mérése száraz elektródás, vezeték nélküli jelfeldolgozó rendszerrel

Online szabadulószoba kutya-etológia témában

Ha érdekel a kutyák viselkedése, és szereted a fejtörőket, akkor most ebben az online szabadulószobában próbára teheted magad!

Nicsak kihez beszélsz? Kutyához, babához vagy felnőtthöz?

Felismered csak az arcjáték alapján, hogy kihez beszél a modell? A gyerek- és kutya-felé irányuló beszéd intenzívebb arcjátékkal párosul, mint mikor egy másik felnőtthöz beszélünk. Figyeld meg a száj- és szem környékét és tippelj.

Az agy hullámhosszán – mi is az az EEG?

Az elektroenkefalográfia (EEG) elterjedt mérőeljárás a kutatásban és az orvoslásban egyaránt. A laborlátogatás során a résztvevők betekintést nyerhetnek az EEG-módszer elméleti hátterébe, valamint egy rövid bemutató során megfigyelhetnek egy elektroenkefalográfiás mérést is.

A PCR alkalmazása vírusfertőzés kimutatására

Érdekel, hogy mire jó a PCR és mire nem? Hogyan tudjuk kimutatni vele a Covid-19 fertőzést? Hogyan tesszük láthatóvá a laborban az örökítőanyagot (RNS, DNS)? Akár haza is vinnéd a saját DNS-ed?

Zene és olvasás: varázslatos kombináció!

A diszlexia gyakori fejlődési rendellenesség a gyermekek körében, és nehézségeket okoz az olvasásban és a mindennapi élet különböző területein. Ebben az előadásban arról fogunk beszélni, hogy az agykutatás mit mond az olvasási zavarokról; arról is beszélni fogunk, hogy a zenei módszerek hogyan segíthetik a diszlexiás gyermekeket nyelvi és szociális készségeik fejlesztésében.

Hogyan mérjük az agyi aktivitást EEG segítségével? Lépések, tippek és módszerek a szülők és a gyermekek számára

Az EEG kutatásban részt vevő gyermekek szüleinek szánt bemutató az elektroencefalográfiáról és annak az agy és a viselkedés megértésében való felhasználásáról szól. Ez a beszélgetés útmutatásul szolgálhat a szülők és a gyermekek számára, hogy felkészítsék őket a jövőbeli EEG-vizsgálatokra.

Mi köze a csikóhalnak az emlékeinkhez? – Agyunk és az emlékezet kapcsolata minden korosztály számára

Az előadásban néhány izgalmas példát kiemelve mutatjuk be, hogy hol tart az emlékezet agyi hátterének kutatása. A program során három rövid (kb. 5 perces) előadást mutatunk be, amit egyenként 25 perces “Kérdezz-felelek” blokk, amelyben a résztvevők kérdezhetnek a kutatóktól. Az alábbi kérdésekre kaphatnak választ a résztvevők: Milyen területek és hálózatok játszanak szerepet az emlékezet működésében? Hogyan segít agyunk kódolni és előhívni emlékeinket? Hogyan változik az élet során az emlékezetünk és mi köze ennek agyunk változásához? Mik a legmodernebb technikák az emlékezetet támogató agyi folyamatok kutatásában? Hogyan használják ki a kutatók az internet lehetőségeit? A beszélgetés kötődik az előadáshoz és a honlapra feltöltött anyagokhoz (kvízek, ábrák, prezentációk) is kapcsolódik. Honlap: https://sites.google.com/view/hcccl-kutatok-ejszakaja/főoldal

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat összes programja megtalálható itt.