A Mágneses Rezonancia Képalkotás (MRI) napjaink legsokoldalúbb és legdinamikusabban fejlődő orvosi képalkotó eljárása. Az egyre elterjedtebb klinikai alkalmazásán túl, az MRI kiemelkedően fontos szerepet játszik az emberi agy szerkezetének és funkciójának nem-invazív kutatásában is. Nem meglepő tehát, hogy az MRI módszerek továbbfejlesztése, alkalmazási lehetőségeinek bővítése egy kiemelten fontos kutatás-fejlesztési terület.

Magyarországon, noha kutatási célú strukturális és funkcionális MRI vizsgálatok több intézményben is zajlottak és zajlanak ma is, ezidáig magát az MRI adatgyűjtés során használt szekvenciákat és képrekonstrukciós eljárásokat érintő, MR fizikai fejlesztés nem történt. A vizsgálatok a gyártók által rendelkezésre bocsátott standard mérési eljárásokkal történtek. Ebből kifolyólag, az MTA TTK Agyi Képalkotó Központjában két évvel ezelőtt létrehozott kutatás-fejlesztési MRI laboratórium egyik legfontosabb célkitűzése az volt, hogy Vidnyánszky Zoltán központvezető irányításával kialakításra kerüljön az MRI módszerfejlesztés első hazai bázisa, ahol rendelkezésre áll a legmagasabb nemzetközi standardoknak megfelelő infrastruktúra és szakértelem egyaránt.

A tervek megvalósításának első lépéseként, az MTA Kutatási Infrastruktúra Fejlesztési Program és a Nemzeti Agykutatási Program együttes támogatásával 2015-ben beszerzésre került egy piacvezető, legkorszerűbb, kutatás-fejlesztésre optimalizált Siemens 3T Magnetom Prisma MRI készülék. Az MRI módszerfejlesztéshez elengedhetetlen MR fizika területén jelentős szakértelemmel rendelkező kutatók kinevelését az Agyi Képalkotó Központ és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Kar fizikusképzésének orvosi fizika specializációja együttműködésével sikerült biztosítani. Ez utóbbi sikeres megvalósulásában kiemelkedő szerepet töltött be Kettinger Ádám, az Agyi Képalkotó Központ vezető MR fizikusa.

Az elkezdett kutatás-fejlesztési munka első eredményei a nagy időbeli felbontású, gyorsított MRI eljárás területén, a gyorsítás miatt bekövetkező zajerősítés csökkentésében jelentenek nagyon fontos előrelépést és a tudományterület legrangosabb folyóiratában, a Magnetic Resonance in Medicine-ben kerültek közlésre (megjelent cikk). A Kettinger Ádám elsőszerzőségével jegyzett közlemény legfontosabb eredménye, hogy speciálisan az adott mérési paraméterekre és páciensre optimalizált gerjesztő pulzussal, valamint speciális képrekonstrukcióval az erősen gyorsított MRI mérések zaja jelentősen csökkenthető, ahogy az az ábrázolt példaszeleten is látható. A módszer alkalmazásával lehetőség nyílik a modern MRI mérések maximálisan elérhető sebességének akár megduplázására, jelentős további zajnövekedés nélkül. Az ezáltal lecsökkent mérési idő nem csupán a funkcionális mérések időbeli felbontásának javítását, hanem a hosszadalmas strukturális vizsgálatok lerövidítését is szolgálhatja, ami a klinikai gyakorlatban is rendkívül fontos szempont.

Külön öröm, hogy az Agyi Képalkotó Központban elkezdett MRI módszerfejlesztés a nemzetközi tudományos közösség és az ipari partnerek érdeklődést is kiváltotta: a fenti publikáció a német Magnetic Resonance and X-ray Imaging Department, Fraunhofer Development Center X-ray Technology kutatóintézettel, valamint az MRI készüléket gyártó Siemens Healthcare GmbH erlangeni fejlesztőközpontjával szoros együttműködésben végzett kutatómunka eredménye. A jelenleg folyamatban lévő és jövőben tervezett módszerfejlesztési kutatások fókuszában az agyi ép és kóros kognitív funkciók jellemzésére alkalmas funkcionális MRI módszerek állnak, és ezen kutatások együttműködő partnerei kibővültek az MIT és a Harvard Medical School MRI fejlesztőközpontjaként szolgáló Athinoula A. Martinos Center for Biomedical Imaging, Massachusetts General Hospital kutatóival.