Az Európai Fizikai Társulat kezdeményezésére, az UNESCO támogatásával a 2015-ös évet a Fény Nemzetközi Évének nyilvánította az ENSZ. A kezdeményezéshez Magyarország is csatlakozott. A tudománynépszerűsítő programsorozat egyik támogatója és házigazdája a Magyar Tudományos Akadémia.

A Fény Nemzetközi Éve Programbizottság által szervezett rendezvénysorozat öt fő pillére a tudomány, az oktatás, az ipar, a művészet és a nemzetközi kapcsolatok. A tudomány témakörében elsősorban az MTA intézetei szerveznek programokat, művészeti területen többek között a Műcsarnok ad otthont kiállításoknak, rendezvényeknek. Az ipari pillér jelenlétével elsősorban a „fényipar” képviselőit kívánják a program mellé állítani, az oktatás terén pedig a tanórákon, iskolai rendezvényeken, különböző szervezésű versenyeken adnának hangsúlyosabb szerepet a fénynek. Az esemény nemzetközi vonatkozását elsősorban az Európai Fizikai Társulat által ebben az évben átadott „EPS Történelmi Emlékhely” budapesti helyszíne adja. Az egyes területekről bővebben a http://fenyeve.hu oldalon olvashat.

Lovász László, az MTA elnöke megnyitja az eseményt
További felszólalók voltak: Kiss L. László, Fekete György, Balog Zoltán, Réthelyi Miklós, Kroó Norbert és Szabó Gábor

 

A programsorozat házigazdája és egyik finanszírozója a Magyar Tudományos Akadémia. Lovász László, az MTA elnöke a magyarországi megnyitón elmondta: nemcsak előadások, bemutatók lesznek az akadémián a fény éve alkalmából a következő hónapokban, hanem az iskolákat, diákokat, tanárokat is mozgósítani szeretné a program, ugyanis „egy jól eltalált fogalommal, a fénnyel nagyon sok mindent be tudnak mutatni”. Lovász László szerint a tudomány népszerűsítését célzó újfajta hazai elképzelések találkoztak A Fény Nemzetközi Éve kezdeményezéssel.

„A kormány a Nemzeti Tehetség Programból 10 millió forinttal támogatja a programsorozatot, a Nemzeti Kulturális Alap miniszteri keretéből pedig 30 millióval” – mondta a programokról tartott sajtótájékoztatón Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Kroó Norbert, a Programbizottság elnöke

Kroó Norbert, a Programbizottság elnöke elmondta: az akadémiai forrást elsősorban tudományos, az EMMI forrását pedig oktatási célokra szánják. Az egyes programokhoz ipari nagyvállalatok támogatása is kilátásban van” – mondta az akadémikus.

Az oktatási célú programjavaslatokat az MTA partneriskola-hálózatán keresztül várják a szervezők. A 24 iskolából álló országos hálózat résztvevőinek listája megtalálható az esemény honlapján, illetve a mellékletben. Ha bármely iskola szeretne a programhoz csatlakozni, akkor a javasolt programját és támogatási igényét egy partneriskolának kell megküldenie.

A tudományos tartalmú javaslatokat a fenyeve@titkarsag.mta.hu címre küldhetik a programjukkal (workshopokkal, kisebb konferenciákkal) csatlakozni kívánó egyetemek. A beérkező javaslatokról a rendszeresen ülésező Programbizottság hozza meg döntését, és a lehetőségekhez mérten igyekszik támogatni őket.

Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora előadást tartott a ELI-ALPS (Extreme Light Infrastructure Attosecond Light Purse Source) projektről. Ennek célja egy lézereken alapuló, egyedülálló európai kutatóintézet létrehozása Szegeden. A kísérleti berendezéseket befogadó rezgésbiztos épület csúcstechnológiával épül fel 2015-ben, miközben Európa vezető lézerfizikai laboratóriumai már azokat az eszközöket fejlesztik, amelyeket 2016-tól itt tesztelnek. A várhatóan 2017-ben induló kutatások nemcsak az ultragyors fizikai alapfolyamatok, de a biológiai, orvosi és anyagtudományok terén is kiemelkedő eredmények elérését teszik majd lehetővé.

Két új világ fénye a horizonton című előadásában Kiss L. László csillagász a Naprendszer kutatásának idei kiemelkedő eseményeiről beszélt. Ötven éve léteznek bolygókról készített képek, de a csillagászok most két kisebb égitest fotóit várják lélegzet-visszafojtva: a Dawn űrszonda a Ceres, a New Horizons pedig a Plútó törpebolygó felé halad. 2015-ben két új világ tárul fel a Naprendszerben: az eddigi szürke foltokból hegyek, völgyek, szakadékok bontakoznak ki előttünk, ahogyan azt nemrég a Rosetta űrszonda üstökösénél is átélhettük. Ezeknek az égitesteknek a vizsgálata közelebb visz bennünket saját csillagrendszerünk és bolygónk keletkezésének megértéséhez.

Az egész éves rendezvénysorozat már megszervezett programjai között fotópályázatok, fiataloknak szóló nyári táborok, valamint kutatóintézeti események vannak. Központi szervezésű esemény lesz az év első felében a március 20-i részleges napfogyatkozás megfigyelése az MTA Székháza előtt, április 23-án a Wigner Jenő-emléktábla és az „EPS Történelmi Emlékhely” felavatása a Budapesti Fasori Gimnáziumban, június elején a fiataloknak szóló nyílt nap a fényről az MTA Székházának Dísztermében, valamint június 15-én a femtolézerek szemsebészeti jelentőségéről szóló tudományos előadás-sorozat.

http://fenyeve.mta.hu/

http://mta.hu/mta_hirei/magyarorszagon-is-megkezdodott-a-feny-nemzetkozi-eve-135833/