Elérhetőségek
Telefonszám: +36 1 382 6810
Intézet: Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet
Csoport: Pszichobiológiai Kutatócsoport
Iroda: D4.05A
Önéletrajz
Személyes adatok
- Születési hely, idő: Kaposvár, 1987. szeptember 1.
- Állampolgárság: magyar
- Családi állapot: házas, egy gyermek édesanyja
- MTMT azonosító: 10044728
Tanulmányok
- 2011 – 2014 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Biológiai Doktori Iskola, Etológia program, PhD, Disszertáció: Dog-robot interaction
- 2009 – 2011 Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, Biológus MSc, Ökológia és Konzervációbiológia szakirány. Szakdolgozat: Kutyák tekintetkövető viselkedésének vizsgálata Eye tracker módszerrel
- 2006 – 2009 Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar, Biológia BSc, Viselkedésbiológia szakirány. Szakdolgozat: Meglepetés effektus kutyáknál ‘naív fizikai’ tesztekben
- 2003 – 2006 Táncsics Mihály Gimnázium, Kaposvár, biológia speciális osztály
Nyelvtudás
- angol (középfok, komplex)
- francia (alapfok: komplex, középfok: írásbeli)
Munkakörök
- 2018 – tudományos munkatárs, HUN-REN TTK KPI Pszichobiológiai csoport
- 2015 – 2017 tudományos segédmunkatárs, MTA TTK KPI Pszichobiológiai csoport
- 2015 – vendégkutató, ELTE Etológia Tanszék
- 2014 – 2020 óraadó, PPKE BTK, Etológia ls Humánetológia kurzus
- 2011 – 2014 PhD hallgató, ELTE Etológia Tanszék
- 2009 – 2011 MSc szakdolgozó, ELTE Etológia Tanszék
- 2007 – 2009 BSc szakdolgozó, ELTE Etológia Tanszék
Elnyert pályázatok
- 2021-2026 NKFIH Fiatal Kutatói Kiválósági Program (FK142968)
- 2016 – 2021 NKFIH Posztdoktori Kiválósági Program (PD121038)
- 2011 – 2014 PhD Ösztöndíj, SNSF Swarmix project (kollaboráció: EPFL, IDSIA, ETHZ)
- 2010 október ELTE Rendszeres Tudományos Ösztöndíj
- 2009 október ELTE Egyszeri Tudományos Ösztöndíj
Elismerések, díjak
- 2023 EARLY CAREER SCIENTIST AWARD, Canine Science Forum
- 2011 OTDK Budapest, Etológia Szekció, I. hely
- 2010 ELTE TTK Biológia TDK Etológia Szekció, I. hely
- 2008 ELTE TTK Biológia TDK Etológia Szekció, II. hely
- 2008 SZIE-ÁOTK Tudományos Diákköri Konferencia, II. hely
Témavezetői tevékenység
- aktuális BSc hallgatók: Hollay Fanni (ELTE TTK)
- akutális MSc hallgatók: Filep Lőrinc András (ELTE PPK)
- akutális PhD hallgatók: Koós-Hutás Édua (ELTE PPK), Kovács Barbara (ELTE TTK)
Oktatási tevékenység
2014 – 2020 Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK óraadó: Etológia kurzus, Humánetológia kurzus
Kutatási témák
NKFIH Fiatal Kutatói Kiválósági Program FK142968
A multimodális gyerek-felé irányuló kommunikáció funkcionális vizsgálata összehasonlító módszerrel
A szülő-gyerek közötti kommunikációnak több olyan jellemzője is van, melyek fontos szerepet töltenek be a kettejük közötti interakció során. Ezek közé tartoznak az ún. prozódikus jellemzők (pl. a beszéd ritmusa, a hanglejtés és az azt kísérő arckifejezések) melyek nemcsak a beszélő saját belső állapotáról és érzelmeiről közölnek információkat, de segítik a gyerek figyelmének felkeltését és fenntartását, a szülő-gyerek kötődés kialakulását. Azonban ha az anya nem megfelelően alkalmazza a természetes prozódiát (pl. mert depressziós és ezért beszédének, arckifejezésének érzelmi-hangulati elemei kifakulnak), a gyerekeknél nagyobb eséllyel alakul ki mentális betegség. Az eddigi kutatások már sok mindent feltártak a gyerekekkel való kommunikáció akusztikus jellemzőiről, azonban az azt kísérő arckifejezések szerepéről, az ún. arcjátékról kevesebbet tudunk. Mivel a gyerekek kognitív képességei egyénileg eltérnek és életkorral dinamikusan változnak ezért a vizuális prozódia szerepének feltárása módszertani nehézségekkel jár. A kutya-ember interakciók vizsgálata már eddig is sok estben hatékonynak bizonyult az anya-gyerek kapcsolatok modellezésére, és ez a megközelítés az arcjáték kutatásában is alkalmazható. A kutya ugyanis kivételes képességekkel rendelkezik az emberi arckifejezések olvasásában, ugyanakkor csak szerény nyelvi-megértő képességekkel rendelkezik. Összehasonlító vizsgálatsorozatunk célja, hogy olyan beszédhelyzetekben vizsgáljuk az arcjáték jellegzetességeit és funkció szerinti elkülönülését, ahol felnőttek saját gyerekeikkel és kutyáikkal lépnek kapcsolatba. Eredményeink nagyban hozzájárulhatnak a prozódia szerepének mélyebb megértéséhez.
Functional analysis of multimodal infant-directed communication in a comparative framework
Scientific literature has identified several characteristics of parent-child communication and many of these traits play an important role in social interactions between partners. One of these is the so-called speech prosody (e.g. rhythm of speech, intonation, and accompanying facial expressions), which conveys information not only about the speaker’s inner state, thoughts, and emotions but serves to attract and maintain children’s visual attention and to deepen attachment relationship. Importantly, however, deficiency in emotional prosodic expression (i.e. impaired prosody production – e.g. when the mother uses less exaggerated and less positive prosody due to postpartum depression) can contribute to risk for mental illness in children. Previous studies have provided a fairly complete picture of the role acoustic prosody plays in parent-infant communication. At the same time, however, we know little about the accompanying facial characteristics (i.e. visual prosody) as well as the role these visual cues play in parent-infant social interactions. Numerous previous studies have found evidence that dogs could be a promising model for studying mother-infant communication. Evidence suggests that dogs are proficient at reading human facial expressions whereas they have only a limited understanding of the lexical content. Thus it is reasonable to assume that this comparative approach can also be applied to the study of visual prosody. Our research proposal aims to examine the characteristic features of facial expressions during social interactions between adults and their infants and dogs. Results will hopefully lead to a better understanding of how prosody works.