A Nobel-díjat érő genetikai olló, a CRISPR/Cas9

Kulcsár Péter István PhD

TTK EI Biomembrán Kutatócsoport

2021. november 16. (kedd)

18.15-18.35

Természettudományi Kutatóközpont, földszinti előadó

1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 2.

Az esemény kizárólag érvényes védettségi igazolvány felmutatásával és maszkviselés mellett látogatható. A járványhelyzet függvényében a programváltoztatás jogát fenntartjuk!

Az 1950-es évektől kezdődően a DNS szerkezetének megismerésével, majd ennek az átírására kidolgozott módszerekkel olyan tudományos fejlődés indult el, mely napjainkban is óriási ütemben folyik. Az új genommódosítási technikák kifejlesztése jelentősen megnövelte annak a lehetőségét, hogy bármilyen célszervezet genomjában célzott változásokat tudjunk létrehozni.

Ezen technikák alkalmazása az orvosi kezelésektől, a mezőgazdaságon át az alapkutatásig nagy lehetőséget rejt magában. Az egyik, ha nem a legjelentősebb mérföldkövet ezen fejlesztések sorában a CRISPR rendszer felfedezése és hatékony genommódosító eszközként való használata jelentette, mely robbanásszerű fejlődést hozott.

Fontosságát mi sem bizonyítja jobban, minthogy a 2020-as kémiai Nobel-díjat Emmanuelle Charpentier és Jennifer Doudna kapta a genomszerkesztés módszerének kidolgozásáért. A felfedezéstől a Nobel-díj odaítéléséig az átlagosnál lényegesen kevesebb idő telt el (Doudna és Charpentier 2012-ben, tehát 8 éve publikálták korszakalkotó cikküket, ezzel szemben a kémiai Nobel-díj odaítélésének átlaga az eredményt követően ~20 év).

A CRISPR rendszer nagy előnye a korábbi módszerekhez képest, hogy könnyen, gyorsan és olcsón „újra programozható”, de természetesen ez a rendszer is rendelkezik limitációkkal. A jelenlegi kutatások elsősorban ezen limitációk csökkentésére/megszüntetésére irányulnak.

Az előadás során többek között szó lesz a CRISPR rendszerek működéséről, előnyeiről, korlátairól és különböző alkalmazási lehetőségeiről is.

Welker lab

Magyar Tudomány Ünnepe 2021