Huszonhat kiemelkedő elismertségű kutató – közöttük az MTA Lendület programjának három kiválósága – az Akadémia levelező tagja lett a közgyűlés első napján megtartott szavazás eredményeként. Az Alapszabály szerint az választható taggá, aki az MTA doktora címmel vagy azzal egyenértékűnek minősített tudományos fokozattal rendelkezik, és „aki tudományát elismerten és különösen magas színvonalon, alkotó módon műveli”.

Az akadémikusválasztást megelőző eljárásban az MTA 141 doktorára érkezett ajánlás, a jelölési szakaszban 40 fő kapta meg a tudományos osztályokon a minimálisan szükséges ötvenszázalékos többséget, végül az Akadémikusok Gyűlése 26 főt választott levelező taggá.

A levelező tagok közül a legfiatalabb a 41 éves csillagász, Kiss L. László, aki egyúttal az Akadémia 2009-ben elindított Lendület programjának egyik első nyertese. Rajta kívül ketten – Buday László, Domokos Péter – lettek levelező tagok a kiválósági program kutatócsoport-vezetői közül. Több új akadémikus még csupán a negyvenes éveiben jár.

A 26 levelező tag mellett 31 rendes, 18 külső és 20 tiszteleti taggal bővült az akadémikusok létszáma.

A Magyar Tudományos Akadémiának a 2013. évi tagválasztást követően 303 rendes, 61 levelező, 193 külső, illetve 235 tiszteleti tagja van.

Levelező taggá választották:

Név

Tudományos osztály

Iván Béla            VII. Kémiai Tudományok Osztálya
Buday László     VIII. Biológiai Tudományok Osztálya
Biró László Péter XI. Fizikai Tudományok Osztálya

Iván Béla az MTA Természettudományi Kutatóközpont Anyag és Környezetkémiai Intézet Polimer Kémiai Osztálya tudományos osztályvezetője, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi magántanára. Szűkebb szakterülete a polimer kémia és az anyagtudomány, a polimer nanoszerkezetek. Iván Béla a magyar származású Joseph P. Kennedyvel közösen írt könyvében elsőként vezette be a ma már széles körben alkalmazott „macromolecular engineering” koncepcióját. Az iskolateremtő kutató nevéhez fűződik a modern polimer kémiai oktatás meghonosítása az ELTE-n.


Buday László biológus az MTA Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézetének igazgatója. Az 50 esztendős kutató 2009-ben az első Lendület-nyertesek egyike volt. A biokémia és a sejtbiológia, azon belül is a jelátvitel szakértője az Akadémia kiválósági programjának keretében a sejtműködést, pontosabban a sejtosztódást, a sejtmozgást, illetve a sejtek általános anyagcseréjét irányító, úgynevezett növekedési faktorokat vizsgálja. A kutató tudományos munkája és intézetvezetői megbízatása mellett oktat is: A Semmelweis Egyetem részállású egyetemi tanára. A tudományos közélet aktív résztvevőjeként a Magyar Biokémiai Egyesület alelnöke, az egyesület Jelátviteli Szakosztályának társelnöke. Az MTA Biológiai Osztálya Molekuláris Biológiai, Genetikai és Sejtbiológiai Tudományos Bizottságának elnöke.


Biró László Péter az MTA Természettudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet osztályvezetője. Kutatási területe a nanoszerkezetek és a nanoarchitektúrák kísérleti vizsgálata, ezen belül a szénalapú és bioinspirált nanoszerkezetek vizsgálata. Jelentős eredményeket ért el szénnanocsövek és újabban atomi rétegvastagságú grafén előállításában, minősítésében és jelenségorientált kutatásában, a kísérletes grafénkutatások magyarországi meghonosításában. Példamutatóan sikeres iskolát épített fel fiatal kutatókból. Rendszeres bírálója rangos nemzetközi folyóiratoknak, továbbá az Európai Bizottság és az Európai Kutatási Tanács (ERC) projektjeinek. Több mint 180 konferencia-előadásnak szerzője, illetve társszerzője.

Forrás: MTA hírei, 2013.05.06

A teljes közlemény itt olvasható: http://mta.hu/mta_hirei/uj-tagokat-valasztott-a-magyar-tudomanyos-akademia-131837/