Átadták a minap az ország első kizárólag kutatási célokat szolgáló MRI-berendezését. Ezzel működés közben figyelhetik az emberi agyat a kutatók, és tanulmányozhatják többek között a gyerekek gondolkodásának fejlődését vagy a zene és a nyelvtanulás agyi hatásait. Ez volt eddig az egyik legdrágább műszer, melyet részben az egy éve indult Nemzeti Agykutatási Programból (NAP) finanszíroztak. A kormány összesen 12 milliárd forintot szán a négy évig futó programra.
A NAP-on keresztül a nemzetközi élvonalba tartozó hazai kutatóhelyek mellett új kutatócsoportok alapítására is pályázhattak.
– Jelenleg körülbelül 89 kutatócsoport dolgozik a NAP keretében. Ebből nyolcat olyan kutatók vezetnek, akiket külföldről sikerült hazacsábítani – mondta lapunknak Freund Tamás. A professzortól azt is megtudtuk, hogy a legtöbben a felfedező kutatásokkal foglalkoznak, de erre szerinte számítani lehetett már a program meghirdetésénél is, hiszen hazánk főként ezekben erős.
A NAP-ban a laborok felszerelésére is lehet pályázni. Az MTA Természettudományi Kutatóközpontjában (TTK) a múlt héten átadott 600 millió forintos MRI-berendezésnek a felét is ebből finanszírozták. Nem ez volt azonban az első komolyabb eszközbeszerzés, hiszen a Semmelweis Egyetem Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetében februárban üzembe állított 250 millió forintos genomszekventátor nevű berendezést is a NAP és az MTA támogatásából vásárolták.
Bár Freund Tamás szerint a program első éve inkább az építkezésről, a szükséges eszközök beszerzéséről, az újonnan alakult kutatócsoportok felállásáról szólt, azért már így is több komoly eredményt sikerült elérniük a magyar agykutatóknak. Katona István kutatócsoportja például a világ legrangosabb idegtudományi szaklapjában, a Nature Neuroscience-ben közölt egy cikket egy általa kidolgozott eljárásról, mellyel lehetségessé válik az idegsejtekben a célfehérjék mennyiségi vizsgálata nanométeres pontossággal.
A European Brain Council szakértői 2010-ben, 30 európai ország esetében, az agyi betegségekből eredő éves költségterhét 798 milliárd euróra becsülték. Ez több, mint a szív- és érrendszeri betegségek, a rák és a diabétesz költségei összesen.
Dénes Ádám és angol kollégáinak munkája márciusban jelent meg a rangos PNAS folyóiratban, kutatásaik a stroke során megsérülő agyi területek csökkentésében játszhatnak majd fontos szerepet. Acsády László csapata pedig februárban írt a Nature Neuroscience-ben egy olyan eddig ismeretlen idegpálya felfedezéséről, mely minden cselekvést azonnal leállít, és vélhetően komoly szerepe lehet a kómás állapot kialakulásában, illetve az alvás-ébrenlét szabályozásában.
Fotók: Katona László
Látható, hogy az eredményeket már elkezdték szállítani a NAP kutatói, Freund Tamás szerint azonban önmagában az is sikernek tekinthető, hogy 89 kutatócsoport dolgozik itthon.
A NAP forrásait 2017 végéig kell felhasználni. Ezzel vélhetően nem lesz gond, azonban a következő három évben fog csak felpörögni a rendszer. Ahogy Freund Tamás fogalmaz: ha ekkor leállna a program, az olyan lenne, mintha nem szüretelnénk le a beérett gyümölcsöt a fáról.
Így használják majd az MRI-berendezést
• A mágneses rezonanciás képalkotó berendezés képes az egész agy egyidejű megfigyelésére. Az MTA TTK-n üzembe helyezett szerkezet nem klinikai-diagnosztikai, hanem kizárólag kutatási célokat szolgál.
• A berendezés nyitott rendszerben működik majd, tehát nemcsak a TTK kutatói, hanem más intézetek tudósai, sőt egyetemi hallgatók is használhatják.
• A fő tudományos célok között szerepel az agy egészséges és kóros öregedésének kutatása, a gondolkodás fejlődésének vizsgálata, illetve a nyelvtanulás és a zenetanulás hatásainak mélyebb megértése.
Forrás: metropol.hu