A tudományos kultúrát és a kutatói létet megújító helyszín
„A Magyar Tudományos Akadémia új Természettudományi Kutatóközpontjának nem csupán új épületet terveztünk, hanem új szemléletmódot is. Nemcsak egy építményt emeltünk betonból, vasból, kerámiából és üvegből, hanem kutatóhelyet formáltunk, amely a jelen és a jövő tudományát szolgálja. Mert az MTA Természettudományi Központjának kivételes technológiával készült falai, emeletei, laboratóriumai szándékaink szerint egy új tudományos kultúrának, újfajta kutatói létnek adnak helyet” – méltatta az Akadémia megújulását fizikailag és szimbolikusan is megjelenítő épület jelentőségét Pálinkás József elnök az egyedi, alakítható közösségi helyszínen, a 300 férőhelyes konferenciateremben folytatódó nyitóünnepségen elmondott köszöntőjében.
| Pálinkás József köszöntője |
|---|
| ide kattintva olvasható. |
Az MTA és a Kormány közös sikere
„Magyarország ma már erősebb, így egyre több forrást tud biztosítani a kultúrára, a szellemi és a tudományos életre” – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök. Kiemelte, hogy a kutatóközpont a legsúlyosabb európai válság idején épült meg, miután a Kormány megállapodott az MTA-val, hogy a tudományra fordított költségvetési forrásokat a válság ellenére minden évben növelik. „Ez az új épület egy korábbi, totális kudarcra felhúzott sikertörténet” – fogalmazott a kormányfő, utalva rá, hogy az MTA egy korábban meghiúsult, PPP-konstrukcióban megkezdett építkezés torzóját vásárolta meg, és alakította át a tudomány céljait szolgáló, világszínvonalú létesítménnyé. Mint elmondta, az MTA és a Kormány közös sikere kitartás és bátorság az eredménye: „Egy veszni látszó beruházást mentettünk meg és fordítottunk az ország javára.”
| Orbán Viktor |
|---|
| beszéde ide kattintva olvasható. |
Nem pusztán szervezeti változás: valódi tartalmi megújulás
Az MTA Természettudományi Kutatóközpont eredményeit összefoglaló kisfilm megtekintése után Keserű György Miklós, az intézmény főigazgatója beszélt a kutatók előtt az új épületben megnyíló lehetőségekről. „A háznak a becsületét a házigazda adja meg, és nem a ház a házigazdának” –- idézte Cicerót, hozzátéve, hogy a megállapítás a kutatómunkára is igaz, amelyben a legfőbb értékteremtő maga az ember. „Mostantól rajtunk, kutatókon a sor – jelentette ki a főigazgató, aki a Magyar Tudományos Akadémia teljes intézményrendszerének megújításáról szóló, az MTA 182. rendkívüli közgyűlésén nagy többséggel elfogadott döntés pillanatait felidézve elmondta: – Amikor arra szavaztam, hogy létrejöjjön a Természettudományi Kutatóközpont, még sejtelmem sem volt róla, milyen szerepet vállalhatok benne, de azt már akkor is tudtam, hogy valami minőségileg új van születőben.
| Keserű György Miklós |
|---|
| beszéde itt olvasható. |
Forrás: mta.hu, 2013. november 15.