Monostory Katalin témavezetőnek Déri Máté Tamás PhD munkája és sikeres védése alapján „Kiváló Témavezetői Díjat” adományozott a Semmelweis Egyetem.

Déri Máté PhD dolgozata a gyógyszerek lebontásában a betegeknél tapasztalható jelentős különbségekkel foglalkozott, amely a gyógyszerhatékonyságot és a mellékhatások megjelenését, súlyosságát is nagyban befolyásolja.

A gyógyszer-metabolizmusban mutatkozó variabilitás részben a gyógyszer-lebontó enzimek, főként a citokróm P450 (CYP) enzimek genetikai eltéréseire vezethető vissza, amelyet nem-genetikai tényezők, mint a megbetegedések, gyógyszeres kezelések, dohányzás, alkoholfogyasztás, átmenetileg módosíthatnak.

A Metabolikus Gyógyszer-kölcsönhatások kutatócsoportban kifejlesztett diagnosztikai eljárással (CYPtestTM) egyszerű vérvételt követően a betegek gyógyszer-metabolizáló képessége (CYP-státuszát) becsülhető. A CYPtestTM módszer optimalizálását Déri Máté végezte el, majd két betegcsoportnál, veseelégtelenségben szenvedő betegeknél, valamint szívátültetésen átesett betegeknél alkalmazta az eljárást, amely alapján megállapította, hogy:

  • végstádiumú vesebetegek nagy részénél számos CYP enzim expressziója és aktivitása jelentősen visszaszorult, amely közvetlen bizonyítékot jelentett a vesebetegeknél megfigyelt, CYP enzimekhez köthető romló gyógyszer-metabolizmusra;
  • szívtranszplantált betegek CYP3A-státusza (CYP3A5 genotípus, CYP3A4 expresszió) szoros összefüggést mutatott az immunszuppresszáns takrolimusz vérszintjével, amely alapján az optimális dózisigény is meghatározható;
  • továbbá az immunszuppresszív terápia részeként alkalmazott metilprednizolon dózisának fokozatos csökkentése, valamint visszavonása a szívtranszplantációt követő 1-1,5 év során a CYP3A4 expressziójának csökkenésével és a takrolimusz metabolizmus visszaszorulásával járt együtt, ami a takrolimusz dózis folyamatos redukcióját igényelte.

A személyre szabott gyógyszeres terápia kialakítása komplex feladat, amelynek során figyelemmel kell lenni a hatóanyagok farmakokinetikai viselkedésén és gyógyszer-interakciós sajátságain túl a betegek gyógyszer-metabolizáló képességére is. Az észszerűen módosított dozírozás pedig csökkentheti a mellékhatás kockázatot és javíthatja a gyógyszerek hatékonyságát is.